A nagyon alacsony infláció "ellensúlyozására" óvatos lépésekben lehet még kamatot csökkenteni, és a Növekedési Hitelprogram bővítése is segíthet, de a cseh mintájú forintgyengítő intervenció kizárt - többek között ezt mondta el egy mai párizsi konferencia keretében a Reutersnek adott interjúban Matolcsy György.
A pénzügyi fogyasztóvédelem feladatai törvényileg egyértelműen rendezettek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan biztosítja a magas szintű pénzügyi fogyasztóvédelmet - írta Matolcsy György, az MNB elnöke egy írásbeli képviselői kérdésre adott válaszában.
Holnap indul az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakasza. 2014 végéig 2000 milliárd forintot terítene szét a jegybank a kkv-szektorban. Ennek növekedésserkentő hatása jó hír a gazdaságnak, ugyanakkor a program költségeit is állniuk kell valakiknek, ezek pedig az adófizetők lesznek. Kérdéses ezért, pozitív lesz-e a program végső egyenlege a nemzetgazdaság számára. Emellett nem valószínű, hogy a bankok megint elkapkodják majd az ingyen forrást, ekkora tömegű hitelt ugyanis 2,5%-os kamat mellett valószínűleg nem éri meg kihelyezniük. A 2000 milliárdos terv inkább csak egy elméleti keretösszegként értelmezhető: közel 60%-át (!) jelenti a kkv-k meglévő hitelállományának. 7 kérdés, 7 válasz következik a jegybank programjának újabb szakaszáról, amely most inkább lehetőségnek, mint kényszernek tűnik a hazai vállalati hitelpiac számára.
Azért kellett szakítani a hagyományos válságkezeléssel, mert az lelassítja, ellehetetleníti a reformokat - mondta Matolcsy György jegybankelnök a közgazdász vándorgyűlés záró előadásában.
A Monetáris Tanács továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni - áll a Tanács most kiadott inflációs jelentésében megfogalmazott állásfoglalásában.
Meghosszabbítja az MNB a Növekedési Hitelprogramját - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök. 2014 végéig összesen 2000 milliárd forintos keretösszegû programot hirdetett meg a kis- és középvállalkozások számára.
Fontosabb részletek
A bankrendszer tagjai sikerként könyvelik el a Növekedési Hitelprogramot és szeretnék folytatni - hangsúlyozta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke kedden a Magyar Nemzeti Bankban tartott bankárreggelit követően újságíróknak. A bankszövetségben hétfőn komoly vitát folytattak a devizahitelekkel kapcsolatban, és bár ismerik az erőviszonyokat, a november 1-jei ultimátumot a mostani formában nem tudják elfogadni, mert a bankrendszer, a bankok nem tudják a kormány támogatása nélkül a problémát megoldani - közölte Patai.
A kormányzati sanyargatások, ijesztgetések és ultimátumok közepette igazi felüdülés a hazai bankszektor számára a Magyar Nemzeti Bank június elején indult Növekedési Hitelprogramja. A Portfolio.hu által megkérdezett bankok többsége a vállalkozók vártnál nagyobb érdeklődéséről és a beruházási célú hitelek viszonylag magas arányáról számolt be. A 750 milliárd forintos, legfeljebb 2,5%-os kamatozással továbbadható keretösszeg nagy részére szerződést kötöttek a bankok az ügyfelekkel az augusztus 29-ei határidőig, így a folyósítások tervezett része szeptember végéig megtörténhet. A programot valószínűleg hamarosan ismét meghirdeti a jegybank. A jövőre vonatkozóan van is a bankoknak néhány jobbító szándékú javaslatuk, amelyeket velünk is megosztottak.
Élénkülést egyértelműen hozott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja a vállalati hitelezésben, az érdeklődés ugyanis óriási, de abban is többé-kevésbé egyetértés van a pénzintézetek között, hogy növekedési hatása is lehet a programnak. Az InfoRádió több bankot is megkérdezett, hogy állnak a hitelkihelyezéssel.
Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy Matolcsy György, jegybankelnök szavai alapján a jegybanki keretrendszer módosulására lehetett következtetni. Óriási baj nem történt, ugyanis nem arról van szó, hogy teljesen új ötlettel állt volna elő a Magyar Nemzeti Bank. Kérdésünkre elmondták, hogy az elnök szavaival azt akarta explicitté tenni, hogy rugalmas inflációs célkövetést alkalmaznak. Ezt ilyen módon kijelenteni kissé furcsán hat, és meglehetősen zavarosan volt értelmezhető. Ugyanakkor nem egy ismeretlen jelenséggel állunk szemben. Más, hasonló keretrendszert alkalmazó országok esetében is nevezhető rugalmasnak az inflációs célkövetés. A kérdés csak az, hogy a magyar környezetnek, ahol az inflációs várakozások nem horgonyzottak, mennyire tesz jót ez a "puhábbra" váltás. Kérdéses az is, hogy mennyire tudja majd így jól értelmezni a piac a jegybank célfüggvényét. Vagy azt, hogy egyáltalán mi értelme volt most (cél alatti inflációnál) ilyen módon bejelenteni a rugalmas rendszert?
Országos közvélemény kutatást végeztetett az MNB a jegybank jelenleg arculatára vonatkozóan, amiből az jött ki, a hét "pálcikából" álló emblémája nem közvetíti a jegybanki értékeket, a lakosság a jelenlegi logót összetévesztette más magyar és nemzetközi szervezetek hasonló emblémáival. Ezért új arculat készül, az új emblémát augusztus 20-án ismertetik. A megújulás költsége maximum 12 millió forint lehet az MNB közleménye szerint.
Matolcsy György, jegybankelnök ma arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) példáját követnék a kamatpályára vonatkozó iránymutatás terén. Ez önmagában jól is hangozhatna, hiszen ez nagyobb kiszámíthatóságot és a várakozások kedvező alakulását hozhatná magával. Ugyanakkor nem kéne, hogy monetáris rezsimváltást jelentsen, hiszen az efféle iránymutatás ("forward guidance") valójában csak az adott rendszer támogatását jelenti például az EKB esetében is. Csakhogy a magyar jegybankelnök szavai úgy értelmezhetőek, hogy a nyugati példát "átvéve" szakítanak az inflációs célkövetés rendszerével. Matolcsy György 3,5 százalékos középtávú inflációs célt is említett a jelenleg meghatározott 3 százalékkal szemben. Ez amennyiben nem egy szerencsétlen elszólás pusztán, akkor amellett, hogy emelheti az inflációs várakozásokat, jelentős bizonytalanságot is szülhet. Ezek fényében nem érthető ugyanis, hogy az MNB pontosan milyen keretrendszer alapján dönt ma. Akár úgy is értelmezhető, hogy hármas szempont szerint, amire jelenleg sehol máshol nincs ma példa a világban.
Stratégiai döntéseket hozott a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be kedd délutáni, kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján Matolcsy György. A jegybankelnök azt mondta, hogy folytatódik a kamatcsökkentési sorozat, de változik a monetáris politika kerete. Előrevetítette: kisebb lépésekben (10 bázispontokkal) csökkenhet a jövőben a kamat. A forint eséssel reagált Matolcsy szavaira.
Fontosabb részletek
Egész nap viszonylag stabilan tartotta magát a forint árfolyama, a 294,50-es szint körül billegett az euróval szemben. Aztán elkezdődött Matolcsy György sajtótájékoztatója, ahol több újítást is bejelentett a jegybankelnök. Ez lejtőre küldte a forintot.
Az egybehangzó piaci várakozásokkal összhangban mai ülésén is 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, így az 4%-ra, új történelmi minimum szintre olvadt. A mai lépés azt jelenti, hogy sorozatban már a tizenkettedik hónapban vágott ilyen ütemben az alapkamatból a jegybank.
Feltehetően a kora nyáron látott jelentős magyar pénz- és tőkepiaci kilengések, illetve az azóta látott kamatpiaci várakozások vezettek odáig, hogy a mai kamatdöntő ülés után először tartson sajtótájékoztatót Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az viszont nem egyértelmű, hogy milyen üzenettel készül a piaci szereplők felé. Az alábbiakban két lehetséges forgatókönyvet vázolunk fel a délután elhangzó üzenetek tartalmával kapcsolatban.
"Iránymutatás az MNB kamatdöntéseihez" címmel sajtótájékoztatót tart kedden délután 15 órakor a Magyar Nemzeti Bank. A tájékoztatón részt vesz Matolcsy György jegybankelnök mellett Balog Ádám alelnök és Palotai Dániel ügyvezető igazgató is - olvasható az MNB meghívójában. Vagyis Matolcsy György holnap először tart kamatdöntéssel kapcsolatos tájékoztatót.
Nem a külföldi befektetőknek, hanem sokkal inkább a magyar választóknak igyekszik a kormány üzenni azzal, hogy idő előtt visszafizeti a 2008-ban felvett IMF-hitel fennmaradt részletét - vélik elemzők.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának bezárását kezdeményezte. A jegybankelnök - aki egyúttal a Valutaalap Kormányzótanácsának is tagja - ezzel kapcsolatban levelet küldött Christine Lagarde IMF-vezérnek, melyben lépését azzal indokolta, hogy Magyarország várhatóan még idén előtörleszti a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét. Más országok példái alapján jellemző, hogy a hitelmegállapodás lezárását követően bezárják az IMF helyi irodáját (nincs szükség annyira intenzív kapcsolattartásra), ezt végső esetben a Valutaalap mondja ki.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mai beszédében elmondta, hogy a jegybank egy kamatcsökkentési ciklust visz véghez aminek még nincs vége. "További teret látunk az újabb vágáshoz" - mondta az elnök, hozzátéve, hogy természetesen figyelnek a globális pénzügyi kockázatokra.
Még az orosz-ukrán háborúra is hatással lehet az iráni vezető halála.
Íme a legaktívabb térségek.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
Válaszul az ukrán támadásokra.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
